Sokkal több nyilvánosságra lenne szükség a "devizahitelekkel" kapcsolatban, ezért itt is helyet adunk az arra érdemes cikkeknek, és aki érintett a témában vagy csak nehezen tűri a szemfényvesztést, kérjük ossza meg minél több fórumon. Egyébként meg senkit nem érdekel ha összedől a bankrendszer, mert csalással akartak maguknak több millió aranytojást tojó tyúkot kreálni, egy soha véget nem érő történetben. Ez tényleg az évszázad átverése, de soha nem lesznek elítélve. Tegyünk róla hogy ne legyen igazam.

 

TISZTESSÉGTELENSÉG ELISMERÉSE JOGFENNTARTÁSSAL ?!

A devizában nyilvántartott kölcsönök törlesztői ezekben a napokban kapják meg bankjaiktól az értesítést, hogy két tisztességtelenül alkalmazott feltétel nyomán mennyi pénz jár nekik vissza.

Mivel azonban az értesítések átvevői nem voltak jelen az új feltételeket is tartalmazó értesítések kialakításánál, Dr. Varga István azt tanácsolja, hogy jogfenntartással vegyék át a küldeményt.

 

Alulírott ………… ( cím….. , kölcsönszerződés azonosító …….. ) az alábbiakban foglaltakat

nyilatkozom.

A …………………… sz. közjegyzői okiratba foglalt …………. sz. blanketta szerződést érvényesen létre sem jöttnek illetve semmisnek tekintem a vonatkozó hazai és Uniós fogyasztóvédelmi irányelvek, jogszabályok alapján, így a 2014. évi LXXVII. Törvény útján végrehajtott módosítással nem értek egyet, tekintve, hogy egy érvénytelen, létre sem jött szerződésnek nincs joghatása, valamint, ez nem az Én érdekemet és akaratomat tükrözi, ezáltal nem fogadom el a DEVIZÁBAN nyilvántartott kölcsönszerződés forintosítását, azt tudomásul sem veszem, és kifejezetten vitatom.
Az újonnan létrejövő tőke és törlesztő részletek összegével nem értek egyet, nem fogadom el és ez által nem is vállalom.

Indoklás

Bankjuk elmulasztotta azokat az alapvető együttműködési és tájékoztatási kötelezettségeket, amik a felek közötti jogviszony alapját teremtik meg. így valós megállapodás köztünk nem történt, emiatt a ……………………..sz. szerződés érvényesen létre sem jött Bankjuk és köztem, így az mindennemű joghatás kiváltására alkalmatlan, tekintve hogy a szerződést érintő lényeges feltételekben semmilyen érdemi tájékoztatás és ezáltal konszenzus valamint egyező akarat soha nem volt, az Önök által egyoldalúan készített mindenkori üzletszabályzataik és Általános Szerződési feltételeik pedig soha nem is válhattak semmilyen módon az ügylet elválaszthatatlan részévé. 

Jelen levelemben tájékoztatom Bankjukat arról is, hogy Bírósági úton kívánok érvényt szerezni jogaimnak, azaz tekintsék ezt jog fenntartó nyilatkozatnak.

helyiség….. 2015…..

Név”

 

Forrás : www.civilkontroll.com

 

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx 

 

1. Van-e különbség a klasszikus (a bank devizabetét-állománya, jelzálogpapír-forgalmazás, finanszírozó bank által nyújtott devizaforrás) deviza-forrásokkal ellátott hitel és a szintetikus devizával „fedezett” hitel között?

2. Az én kölcsönömhöz milyen forrással, vagy „fedezettel” ellátott hitelt nyújtott a bank?

3. A hitel tőke összege miért emelkedett a futamidő alatt annak ellenére, hogy nem kértem hitelemelést, és a hitel terhére nyújtott kölcsön összege nem emelkedett?

4. A forint hitelem emelkedését mi idézte elő, milyen számviteli formában, és milyen költségekkel növelték a forinthitelem összegét, az én egyszeri kölcsönöm kifizetését követően.

5. Amennyiben szintetikus devizával „fedezett”, valójában ellentételezett hitelt nyújtottak, mit jelent a szintetikus deviza? Miben különbözik más, valódi devizaforrástól?

6. A szintetikus deviza eszköz oldali „fedezete” e a hitelviszonynak, vagy forrás oldalon könyvelik el a számvitel szabályai szerint?

7. Ha nem minősül a számvitel szabályai szerint forrásnak, mint forrásköltségeit miként számolták el a hitelem terhére, és milyen jogszabályi felhatalmazás alapján?

8. Mit jelent az, hogy szintetikus deviza?

9. Amennyiben az Európai Unió EK (befektetésekre vonatkozó) irányelvei szerint, és a magyar tőkepiaci törvény definíciója szerint is, a szintetikus deviza egy befektetési forma, pénzügyi eszköz, hogyan kapcsolódott és milyen számviteli folyamat formájában a hitelemhez akként, hogy a forinthitel-tőkém növekedését okozta anélkül, hogy én azt kértem volna, vagy hozzájárultam volna?

10. A bank szerint a szerződés azon kitétele, hogy deviza-eladási árfolyamon törlesztem havonta a hitelemet forintbefizetéssel, az azt is jelenti, hogy az a hitel-tőke összeg, amire a törlesztést végzem, emelkedhet?

11. A hiteltartozásom emelkedésére vonatkozóan milyen adóskockázat elemzést végeztek el, és milyen időszakra előre?

12. A deviza-nyilvántartású hitel termék bevezetésekor milyen belső protokollt írt elő a bank számára maga a bank? Kérem ennek a protokollnak a megküldését is azért, hogy ellenőrizhessem, a bank a saját protokollja szerint járt-e el velem szemben?

13. A hitelemhez rendelt szintetikus deviza befektetésnek, pénzügyi eszköznek minősül-e, a 9-es pontban írt szabályok szerint, az ott írt meghatározások és értelmezések szerint?

14. Miért nem tájékoztattak arról, hogy a deviza drágulása nem csak a törlesztő részlet fizetésekor történt átváltásra, hanem a teljes hiteltőke tartozás forintösszegének emelését is előidézi azáltal, hogy aktuális devizaárfolyamon a hitel deviza értékét forintra, újból és újból „átszámítják”.

15. A mellékelt szerződés melyik pontjából következik ez közvetlenül? Ha az ÁSZF tartalmazza, akkor melyikből olvasható ki ez?

16. Miért kell a kölcsön folyósításakor nyújtott hitelt folyamatosan emelni terhemre a futamidő teljes tartama alatt? Hogyan állították elő az egyszeri hitel folyamatos megújítását és annak emelkedését?

17. Ha a deviza-nyilvántartású hitelek forrással rendelkező hitelek voltak, most a forintosítás során miért kell devizaforrással ellátni, a még fennálló deviza-nyilvántartású hiteleket a MNB-nak?

18. Ha nem deviza-forrású hitelek voltak, hanem szintetikus devizával ellentételezett forinthitelek voltak a deviza-nyilvántartású jelzáloghitelek, a szintetikus deviza (pénzügyi eszköz) befektetésnek minősült-e?

19. E befektetésnek minősülő szintetikus deviza befektetői kockázattal járt-e következményeiben az adós terhére?

20. Az adóst a bank befektetői kockázatviselői pozícióba helyezte-e a bank a deviza-nyilvántartású hitel adósát?

21. A szintetikus deviza (befektetés) a részemre nyújtott hitellel szervesen összefüggő olyan jogviszony-e, amely nélkül a hitelviszony nem jöhetett volna létre a kölcsön nyújtásakor?

22. A bank és a bankrendszer által az adósoknak (önkormányzatok, vállalkozások, fogyasztók) nyújtott deviza-nyilvántartású hiteltömeg milyen kockázatokat „termelt ki” az adósok terhére? A deviza drágulása, megújítási kockázat beárazása, bank és adósság leminősítés, országkockázati- és adóskockázati felár stb.? Ezek előrelátható kockázatok voltak-e?

23. A befektetéssel (szintetikus deviza) ellentételezett forinthitelem kockázatkezelését, az adóskockázat kezelését a bank miként végezte el, miközben saját nyitott devizapozíciójából eredő virtuális kockázatát a bank kezelte, magával a befektetéssel? Amely így a hitelviszony keretében a bank „forrásteremtését” is és saját kockázatát is egyidejűleg kezelte.

24. A szerződés és az ÁSZF mely pontja utal arra, hogy mi az a szintetikus deviza, az ezt jelentő befektetési ügylet szüntelenül megújítandó ellentételezése a forinthitelemnek, és ez milyen hatással van a hiteltőke tartozásra?

25. Milyen hatással van ez a szüntelen megújítandó befektetés rendszer szinten a Ft gyengülésére, a CHF-kal szemben?

Kérdések a bankhoz – Nem tartozunk – a „deviza-hitelezés” eltitkolt valósága

Forrás : www.civilkontroll.com

 

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

A tájékoztatási kötelezettség betartásának elmulasztása!

Ez sokkal könnyebben bizonyítható, mint ahogyan a legtöbben elképzelik, és ne azért ússzon el a házad mert a bank minden információt elhallgatott előled vagy amelyeket adott azok hamisak, félrevezetőek voltak! Olvasd el figyelmesen, hátha segít!

A 2005-ben bevezetett, úgynevezett „kockázatfeltáró nyilatkozatok”, amit a bankok aláírattak az emberekkel arról, hogy az illető vállalja a devizahitel kockázatát, tartalmilag teljesen alkalmatlanok arra hogy pénzügyekben járatlan emberek számára világossá tegyék, hogy milyen kockázatot vállalnak egy deviza-alapú hitel felvételével.
Tehát a bankok bár a formai előírásoknak megfelelően aláírattak egy ilyen nyilatkozatot az ügyfelekkel, a nyilatkozatok tartalma miatt azonban ezek az emberek valójában nem lettek tájékoztatva a kockázatokról. Olyan szövegű tájékoztatásra lett volna szükség, amely alapján az aláíró képes lenne öt mondatban összefoglalva elmondani, hogy milyen kockázatot is vállalt. A
bankokat nem érdekelte az, hogy elmagyarázzák az embereknek, hogy mi is az az
árfolyamkockázat. 

A bankokat csak az érdekelte, hogy formailag megfeleljenek az előírásoknak, úgymond minden „le legyen papírozva”.

2/2014 PJE (Kúria): Az árfolyamkockázat tisztességtelensége csak akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára annak tartalma a szerződéskötéskor nem volt világos, nem volt érthető. 
Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, a szerződés érvénytelen.

A hitelfelvevők sem a kölcsön aláírásakor, sem a folyósításkor ÁSZF-et, Hirdetményt, Üzletszabályzatot nem kaptak. A banki hitelügyintéző a kölcsön körülményeiről információval nem rendelkezett, ilyenről nem tájékoztattak senkit.

A hitelfelvevők éveken át megfizették vagy még mindig megfizetik a bank által követelt havi törlesztőrészleteket! De a bankok nem a szerződéseknek megfelelően állítják be követeléseiket, illetve azokat érvénytelen szerződési feltételekre alapozzák.

Ptk. 209/A. § (2) bekezdése szerint semmis az a szerződési feltétel, amely a Ptk. 209. §. (1) bekezdés szerinti tisztességtelen szerződési feltételt tartalmaz.

A Hpt. 210. § (2) bekezdés szerinti alakiság megsértése (írásbeli eredeti okirat készítése) miatt a szerződés a Ptk. 200 § (2) bekezdése szerint is semmis.

A Hpt. 210. § (1) bekezdés szerinti alakiság megsértése (írásbeli eredeti okirat készítése) miatt a szerződés a Ptk. 217. § (1) bekezdése szerint is semmis.
Tisztességtelen kikötés Ptk. 209. § (1) bekezdés. Az ÁSZF-re, ÜSZ-re, Hirdetményre megjelölt kikötések azért tisztességtelenek, mert a szerződés, mind blanketta, azaz Általános Szerződési Feltétel, és ebben egy másik ÁSZF feltételeire hivatkozik, azt fogadtatja el a hitelfelvevővel úgy, hogy annak megismerésére az ügyfélnek nem volt módja. Tisztességtelen mert a Bank saját érdekében a az ügyfél hátrányára állapíthatja meg a külön okirat tartalmát ( Üzletszabályzat ) , továbbá annak ellenőrzésére nem volt módja, lehetősége az ügyfélnek.

A bankkal köttetett szerződéseden van két banki aláíró személy, akit ezek alapján be lehet idéztetni a Bíróságra! És ha már ott vannak, akkor el lehet velük beszélgetni, a tájékoztatásról, hogy Ők milyen kockázatfeltárással éltek felétek! Higyjétek el, még ma sem értik az egészet, és az eddigi ismereteim szerint nem hazudnak, hanem az igazat mondják!

Innentől már csak hab a tortára a rendelkezéseinkre álló bizonyítékok benyújtása a Bíróság részére, és a kockázat feltáró nyilatkozattal együtt a szerződésed is elbukott!

Forrás : www.civilkontroll.com

Oldal: Devizahiteleseknek
S.O.S. víz-fűtésszerelés,csőtörés javítása,dugulás elhárítás 3630-317-4731 - © 2008 - 2024 - webuzletkoto.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat